Képzett kényszer

2017.feb.17.
Írta: Szicsoo Szólj hozzá!

Célfotó

Van, hogy egyetlen szó, vagy érdekesebb szókapcsolat, egy szokatlan gondolattársítás indítja be a verset, írja maga köré a saját szövegkörnyezetét. Ez olykor elég mechanikusan történik, az író leíró lesz, mintegy szótölcsére, eszköze és lekövetője a folyamatnak: a vers sajátos manifesztációja lesz a…

Tovább
Címkék: dalszöveg

Szonett valahol félúton

Elakadásjelző. Bal fék, majd jobb belátás.Csábít, hogy ennyivel elintézzem, de az valahogy félutas megoldás lenne. Amúgy is egy megtorpanó, de továbblépni mégis képes ember töprengései állnak a lenti vers homlokterében: feladjam-e, ha az élet konokul feladja a leckét? Felismerem-e a helyes irányt?…

Tovább
Címkék: vers, út, szonett

Az el nem jutás

Az ember valahogy jobban szeret úton lenni, mint célba érni. A szakadatlan elérési kísérletek olyan életszerűek, maga az élet, de a célbajutással már más a helyzet. Ez utóbbi olyan mint a boldogság, amivel meg nehéz mit kezdeni.. Nagyon izgalmas, ahogy épp Dosztojevszkij Feljegyzések az egérlyukból…

Tovább
Címkék: vers, út

Korszak-mártás

A hagyományosan rohanónak felcímkézett korunk sokszor valóban nincsen hajszák híjján. Bár olykor kéretlenül is tálcán szállítja a kész megoldásokat, és a renyheséget a kényelem illúziójával pótolja, folyton képes eredeti elképzeléseinktől eltéríteni és iszonyú könnyű a sodrásába kerülni.  Az olykor…

Tovább
Címkék: dalszöveg

Végül is nem vagyok

"1930. június 29.-én születtem. Nem emlékszem, hogyan történt, kénytelen vagyok hát elhinni. Ha megkérdezné a bíróság, valóban megszülettem-e, nem mernék rá megesküdni, mert én személy szerint nem emlékszem semmire. Ha van valami más élet a halál után, valószínűleg a halálomra sem fogok emlékezni.…

Tovább
Címkék: abszurd, próza

Nyár végi esélyek

Személyes leltárkészítés egy nyárvégi kirándulás alkalmával a Tisza melletti parkok egyikében. Ritkán dátumoztam verseimet, sőt lehet ez az egyetlen, ahol kifejezetten úgy éreztem, hogy konkretizálnom kell egy vegytiszta pillanatot, az ott-és-akkor egyszeri élményét. Emlékszem, akkoriban a…

Tovább
Címkék: vers, nyár, park, Szolnok

Parttól partig

Az álmok sűrűjéből a realitások talajára érkezés olykor egy széles folyón keresztül való átevickélődéshez hasonlít, és attól függően, hogy melyik alvási fázisból hasít ki bennünket a valóság szikéje (pl. egy 6:30-ra húzott vekker) a víz közegellenállása, sodrása is igencsak változó lehet.  Így…

Tovább
Címkék: vers, reggel, víz, ébredés

Szonett hétfőknek

Nem hagyható ki a ziccer, hogy ne éppen hétfőn vegyem elő a Szonett hétfőknek című versemet. A hét elejét, új szakaszok kezdetét jellemző esetlenséget és az azt követő motorikus létezést igyekeztem terítékre dobni anno, hogy a végén a jambikus ritmus ugróiskoláján előrehaladva még egy jótanáccsal is…

Tovább
Címkék: vers, hétfő, szonett

Krakkói anzix

Avagy Képzett kényszer, avagy belül tágasabb...

Krakkói anzix, de előbb bevezetek: Blogbaszedni gondoltam dalszövegeimet, verseimet, prózáimat a hozzá kívánkozó lábjegyzetetekkel. Noha mindez kényszerképzetté nem nőtt bennem, 'képzett kényszerré', vagyis egyfajta folytonos, gonddal viselt és egyre erősödő szándékká azért mégiscsak. Főleg az,…

Tovább
süti beállítások módosítása