Az álmok sűrűjéből a realitások talajára érkezés olykor egy széles folyón keresztül való átevickélődéshez hasonlít, és attól függően, hogy melyik alvási fázisból hasít ki bennünket a valóság szikéje (pl. egy 6:30-ra húzott vekker) a víz közegellenállása, sodrása is igencsak változó lehet. 

Így léphetett elő a bennünk is 2/3-os többségben lévő víz a köztes állapot jelképévé. Folyadékká, ami nem átall a reggeli készülődés momentumainak és kellékeinek hajszálcsövein keresztül is folyton hatalmába keríteni.