Amikor találkoztam Weöres Sándor egysoros verseivel, úgy emlékszem legelőször és leginkább a Tojáséj című (és egészű) műve fogott meg a misztikusan ható jin-jangi sűrűségével.  Arra gondoltam akkor, hogy én is megpróbálkozok egy ilyen bűvös szópárosítással. Ez addig váratott magára, amikor másfél…